Skóciától Dél-Afrikáig bejárta motorjával a világot Ewan McGregor. Ma az egyik legszexisebb sztár Hollywoodban. Az idei Berlinalén "szellemíróként" borzolta a kedélyeket a Ghost Writerben, Roman Polanski klasszikus thrillerében.
"Igazán felvillanyozott a közös munka Polanskival. Hihetetlenül nagy fazon. Olyan, mint egy kíváncsi tekintetű kobold. Mindenhová követi a színészeit, kiabál velük, érvel, viccelődik. Hasonlít a természetem Romanra. Addig nem nyugszom, amíg nem sikerül feltérképeznem a figura előéletét, érzelmi, családi hátterét, múltját, szokásait, különcségeit. A Ghost Writer esetében egy íróról van szó, akit sodor az élet, és az események sodrában váratlan titkokra bukkan" - meséli Ewan McGregor, akit foglalkoztat a politika.
"Feldühít a politikusok viselkedése. Életről-halálról döntenek, és még akkor sem hajlandók lemondani kicsinyes érdekeikről, amikor már visszavonulnak valamilyen csendes, világtól elzárt helyre" - mondja a filmsztár, aki legszívesebben a motorozásnak szentelné az életét.
"A világ megismerésének egyik legszórakoztatóbb módja számomra a motorozás. Charley Boorman színész barátommal összekötöttük a kellemest a hasznossal. Az utazásaink során filmeztünk, és próbára tettük a kitartásunkat. Mindketten motoros veteránnak számítunk."
Titkos egység az amerikai hadseregben, melynek tagjai tekintetükkel állatok szívét állítják meg, de ha kell, gyakorlásként felhőt oszlatnak. Céljuk épp az, hogy hadseregre szükség se legyen, mert az agressziót már gondolat formájában, a másik fejében megfékezik. (Vagy legalábbis általában és elméletben.) A Jedi-harcosokról van szó, egy különleges alakulatról, akik – ha nagyon nekidurálják magukat – akár falakon is áthatolnak…
A Kecskebűvölők, Grant Heslov a mozikban ma debütáló filmje erről az egységről szól – és ha hihetünk a film elején olvashatóknak, sokkal több igaz a történetből, mint mi hinnénk.
A történet Ewan McGregor alakított újságíró, Bob szerelmi bánatában indul Irakba, hogy majd harcedzett tudósítóként térjen haza és feleségét is visszahódítsa. Az iraki beutazásra várva azonban találkozik Lyn Cassidyvel (George Clooney), az egyik Jedi-lovaggal, története pedig felkelti érdeklődését annyira, hogy kövesse küldetésében. Idő közben pedig megismerkedik a Jedik történetével és Bill Djangóval (Jeff Bridges), a mozgalom atyjával is.
A film épp annyira őrült, mint amilyennek tűnik: a New Age-et hippifilozófiával keverő, egészen képtelen Jedi-elméletet Bridges és Clooney figurái teszik kézzelfoghatóvá, Mcgregor szerencsétlenkedő újságírója pedig tökéletes figura ahhoz, hogy a Jedi-őrület kibontakozhasson. A film mélységesen ironikus, nincs az a fajta poén, amire a készítők ne lennének készek vagy képesek.
Ritkán kell komolyan venni a Kecskebűvölőket, de az sem baj, ha ez alkalommal inkább csak a színészi alakításokra koncentrálunk, nem üzeneteket keresünk. Például McGregor hisztijeit figyeljük, vagy Clooney szikrázó szem technikájára, felhőoszlatásra, esetleg táncára koncentrálunk. Másfél órán át nyugodt szívvel mélyülhetünk el egy bizarr világban, ami azért nem olyan baszrud, hogy ne legyen valóságalapja. A McGregor személyében a Jedi-lovagság irányába tett ironikus utalás ugyanúgy kell a Kecskebűvölőkbe, mint a remek érzékkel válogatott zenék sora.